Ez itt a Blossom Goodchild, azaz Áldott Jógyermek néven futó anyahajó, ahogy megálmodtam, és ahogy egy álmomhoz hasonló égi jármű már feltünt egyszer a Földön.
Feszülten várjuk Október13.-át és 14.-ét!
Győzelem!
Ez itt a Blossom Goodchild, azaz Áldott Jógyermek néven futó anyahajó, ahogy megálmodtam, és ahogy egy álmomhoz hasonló égi jármű már feltünt egyszer a Földön.
Feszülten várjuk Október13.-át és 14.-ét!
Győzelem!
Hát sziasztok.Kifogyott a lendület. Legalábbis ebből a stílusból. Új életet kezdtem és ehhez már nem paszol ez itten. Nagyon klassz meg érdekes volt nektek írkálni és ha majd megtaláljátok az új blogom, akkor írogatok is nektek újra,de már máshogy, más néven,más stílusban. Ennek itt most vége.
Sokszor éreztem már,hogy egyszerűen újat kéne kezdeni,de soha még ennyire. Vannak jó gondolataim,vannak történeteim. Sokminden történt velem a napokban is,amit jó lenne megosztani veletek. De aztán csak villog a kurzor, én meg nemtudok írni. Valami elmúlt. Ennek a blognak a szellemisége már nem az én szellemiségem.
Másrészről az is zavar,hogy már nem "névtelenül" írok. Az egész családom rákattant a blogomra és attól függően hogy szimpatikus vagy unszimpatikus édesanyámnak amit épp írtam ; mérgelődve vagy kedvesen felhív...
Emellett már se a design se a nickem se ez az egész nem tetszik annyira:) Valami újra vágyom,frissre.Tisztára.
UI: Ha véletlenül valaki olvasná Lunar blogját,akkor az onnan rá fog akadni a hamarosan induló közös blogunkra is. Érdekes lesz! Várjátok,igaz?:P
És búcsuzásnak berakok pár klippet amiket mostanság nézegettem.
Szövegfordítás nem lesz (tudom,hogy ígértem) mert szomorú szerelmes dalokat fordítgatni sincs kedvem. Csak elmenni.
Isten véletlek. Még találkozunk:)
Hát ennyi. BLOG OFF.
Pedig én mindig mondtam! Mindig mondtam,hogy faszság a 13-as számot bálványozni meg kikiáltani szerencsenapnak! És mégis! Tévedtem!
Először is sikerült végre egy olyan nővel találkoznom,aki tényleg képes segíteni! Hatalmas spirituális képességgel rendelkezik,engem lenyűgözött. Az alatt a kb. 1 óra alatt,amíg mindössze ott voltam, teljesen elképesztett. Nem véletlenül írta Lyria levélben,mikor a hölgy számát kértem el,hogy:
"Kérlek, csak akkor keresd fel, ha tényleg akarsz a problémádon változtatni és kész vagy rá. :) "
Szóval nem semmi. Hatalmas fejlődési lehetőségeket kaptam most.
Ezután elhívtak Rocktogonba,ahova elmentem,de nem tudtam bejutni,mert nem volt rá 1000 pénzem;aztán elmentem Scarletthez...
Elég vicces volt mondjuk. A "megvilágosodott" hölgyet hívjuk mondjuk Melindának:) Szóval Melinda határozottan mondta,hogy most hagyjam Scarlettet,mert csak úgy érzi,hogy rabul akarom ejteni. És talán igaza is volt. De a vágy,hogy láthassam,mindennél erősebb volt.
Leszálltam a villamosról és álltam. Menjek? Ne menjek? Nem bírtam megmozdulni...Megyek! Elkezdek rohanni le a hévmegállóhoz,és megtorpanok. Nem mehetek! Ettől csak roszabb lesz! És Melinda is mondta! És haragudni fog! Lépek egyet-kettőt még előre,de mintha 20x lenne a gravitáció. Mindenki engem bámul.
Felüvöltök,és beleharapok a kezembe. Megfordulok,és visszafutok a villamoshoz.Felszállok.Nem indul.ÁÁÁ! Nem indul! ÁÁÁÁÁ! Jó még 5-ig számolok,ha addig se indul el,megyek Scarhoz.1..2..3..4..5! Leszálok,futás a HÉV-hez,és irány Scarlett.
Scar azt mondta,nem vagyok normális.Lehet benne valami.
Elég rosszul indult a dolog,hatalmas utálattal fogadott; épp,hogy csak nem köpött le. És elég fájdalmas dolgokat mondott...Pontosabban én kérdeztem,ő meg helyeselt...Hogy egyáltalán nem érez semmit,nem akar velem találkozni már,stb...Hihetetlenül rideg volt.
Néha előbújt a szög a zsákból,két "nem érzek írántad semmit" közt volt egy "megalázó helyzetbe hoztál az egész iskola előtt!" is,és ebből következtettem,hogy azért ha mást nem,haragot biztos érez.
Én meg elkenődtem.Egy ideig kísértem,és közben összeszedtem magam. Azt mondtam neki,hogy ha tényleg ez az igazság,akkor vegye le a napszemüvegét és mondja a szemembe.Gondoltam,bármit is mond,az legalább tiszta és könyebben feldolgozom.
Aztmondta,siessünk,majd a buszmegállóban.Épp jött a busz,felszálltunk. A buszon gondolkoztam,néha ránéztem,de ő semmit se reagált. Aztán újra előálltam a farbával,ha tényleg ez az igazság,mondja a szemembe,hogy NEM SZERETLEK,NEM ÉRZEK IRÁNTAD SEMMIT ÉS NEM AKAROM,HOGY AZ ÉLETEM RÉSZE LEGYÉL .Felkészültem a legroszabbra,ő a szemembe nézett és...elkezdett kuncogni...aztán lenyelte a mosolyát megint próbálta mondani,de megint nevetett,aztán elfordult mosolyogva,és azt mondta,hogy ez hülyeség mert nincsenek összefüggésben a dolgok.Mondom,akkor mondja azt amit érez. Erre azt mondta,sose tudott az emberekkel komolyan beszélni.
Végül összeszedte magát,és mosolyogva annyit mondott gyorsan,hogy szeret csak már nem úgy és soha ne álmodjak arról,hogy járna még velem.Ezekután hagytam menni barátnőjével TANKCSAPDA koncertre,(azt hiszem,hogy oda) bár mit ne mondjak...Nem jó érzés. Eléggé ki volt cicomázva.
STING: SIVATAGI RÓZSA
Én esőt álmodok
Kerteket álmodok a sivatagi homokban
Egy ábránd nyomábn.
Szerelemről álmodok,miközben az idő átszalad a kezemen.
Tűzről álmodom
Az álom két szívről szól,kik sose halnak meg
Közel a lángokhoz
Az árnyékok az ember álmait játszák.
Ez a sivatagi rózsa
Kinek árnyéka egy titkos ígéret...
Ez a sivatagi virág
Nincs finom parfüm mivel jobban megkínozhatnál.
És most jön Ő
Úgy mozog mint minden álmomban
A tűz ég
És semmit sem látok igaznak
Én esőt álmodok
Kerteket álmodok a sivatagi homokban
Egy ábránd nyomábn.
Szerelemről álmodok,miközben az idő átszalad a kezemen.
Én esőt álmodok
Felemelem a tekintetem az üres égboltra
Becsukom szemeim
E ritka parfüm a szerelem eszenciája
Én esőt álmodok
Kerteket álmodok a sivatagi homokban
Egy ábránd nyomábn.
Szerelemről álmodok,miközben az idő átszalad a kezemen.
Édes sivatagi rózsa
Kinek árnyéka egy titkos ígéret...
Ez a sivatagi virág
Nincs finom parfüm mivel jobban megkínozhatnál.
Édes sivatagi rózsa
Kinek árnyéka egy titkos ígéret...
Ez a sivatagi virág
E ritka parfüm a szerelem eszenciája
by AdMiRaL
Judgement invitált meg. Nyomot hangulatomnak igazán jót tenne egy kis parti,mondta és igaza volt teljes mértékben. Elhívtam Nes-t is,mert egy kis támogatás jól jön,és ő aztán igazán megható módon tisztel. (respect Nes:P)
Boráros téren vártunk egy-másfél órát,mikor odajött hozzánk egy repetsarkú punk kurva.Hú emberek! Az ilyen nőktől mindig kifordul a gyomrom!
Úgy dobálta magát,meg mesélte,hogy emosnak nézték,stb...Annyira látszott,hogy csak azért jött oda,h valaki lesmárolja,fúj...És töltőgáz volt a kezében,Judge rá is kérdezett:
- Neked gáz kell ahhoz,hogy jólérezd magad?...
- Nem nem! Van VBK-nk is meg pálinka!
Egek. Ilyen buta tyúkot! Mindannyian nézelődtünk jobbra balra mintha ismerősöket keresnénk...Vagy menekülő útat:) Amikor a csaj egyszer csak benyögi:
- Ti buzik vagytok?
Reflexből rávágom:
- Anyád!
- Te mondtad,nem?
- Na húzzunk innen.
Otthagytuk a züllöt libát,akihez felcsatlakozott közben a ugyanilyen korcs bandája. Judgement intézett pár telefont és kiderült,hogy nem bandában érkeznek kivételesen a népek hanem úgy ahogy érkeznek. Úgyhogy mi is buszra szálltunk.
***
Megérkeztünk,bár előtte Judge még megsétáltatott minket,mert nem találta elsőre a helyet:P Az egésznek lenyűgöző hangulata volt. Az ipari forradalom stílusát idéző hatalmas gyárépület égbe nyúló feketéllő kéményekkel,betört ablakokkal...Ez mégcsak kint! És minden elhagyatott. De a gyárváros magja felé egy épületből fények és dallamos zene szűrődik ki. Fel a sötét lépcsőkön mécsesek fényében,be az ajtókon,szól a zene,fizetünk,pecsét,be a vörös fénysávokkal tűzdelt feketeségbe...
***
Az igazi parti mégcsak éjfél körül indult be,addig átmentünk egy kisterembe,ahol csak mi hárman voltunk meg a DJ csaj:)
Már az első pillanatban lenyűgözött a stílus. Az a zene,amit ott hallottam...Ez hiányzott eddig az életemből! És az emberek,a helyszín,a berendezés!...Mintha a tudatalattim kivetülései végre materializálódtak volna a világ egy kis szegletén!
És a zenéről hagy beszéljek még...Fantasztikus! Döbbenetes! Lenyűgöző...Két előadó,akiket megjegyeztem: Gae Bolg, és Blood Axis.
Mindkettő mély,kemény,és mégis magával ragadó,sőt húzó,rántó zene. Nem tudtam megállapítani,hogy mélyre vagy a magasba húzott,de fantasztikus élmény. És a Dj csaj is helyes volt:P Aztán jöt igazán a megrökönyödés és döbbenet. Persze örömteljes.
Az egyik ilyen dark-goth számban hirtelen gyermekkórust vltem felfedezni. Egy gyönyörű pátoszi áriát énekeltek,de a hangminőség...hmm...mintha a múltszázadból szólna. Megkérdeztem:
- Ez eredeti III. Birodalmi gyermekkar felvétel?
- Az.
Fantasztikus. Olyan gyönyörű volt. A harcba vetett hit,annak a ténynek az elfogadása és tudása,hogy a jó oldalon harcolni hatalmas önfeláldozás... Hmm...Talán folytatom.Talán nem:) Most meguntam az írást.
Amit még ajánlok és fantasztikus,az a Triarii nevű zenekar. Most hallgatom a Piece Heroique (2006)nevű albumukat. Ha az SA a skinhead mozgalmakban született újjá,akkor az SS és a Thule a darkrockban.
Győzelem
A szadista zsidó rabbi: körözés alatt. Ha a zsidó gyerekekből így űzik ki a sátánt, akkor mit művelnének gójok gyermekeivel? Az izraeli rendőrség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki egy rabbi ellen. A zsidó lelkek karbantartóját józan ésszel felfoghatatlan bűnökkel vádolják.
Jeruzsálem, a törvénytelenül megszállva tartott, és a mai napig a világ egyetlen országa által - még az Egyesült Államok által sem - elismert zsidó “főváros” ügyészsége nemzetközi körözést adott ki Elior Chen (Elior Cohen) rabbi ellen. A szadista zsidó férfit többek között súlyos szellemi és maradandó fizikai sérülést okozó folyamatos gyerekkínzással és felbujtással vádolják.
A vádirat szerint Chen rabbi utasítására és jelenlétében egy 3 (három) és egy 4 (négy) éves kislányt anyjuk és David Kugman, egy másik zsidó férfi hosszú hónapokon át módszeresen kínzott. A gyerekeket korbáccsal, kalapáccsal, szöges és láncos botokkal rendszeresen véresre és eszméletlenre verték, késekkel szurkálták, vágták, a kicsik vérző nyílt sebeire forró sót szórtak, kezüket öngyújtóval égették és pirosra izzított elektromos tűzhelyre szorították, a rabbi székletét rendszeresen megetették a gyerekekkel, napokon át nagy utazó bőröndökbe zárták őket, órákig áltatták a gyerekeket a jéghideg zuhany alatt, tömény alkoholt öntöttek le a torkukon addig, amíg el nem kezdtek hányni, nyílt tűzön felizzított köveket tettek a ruhájuk mögé a meztelen testükre, amit aztán szorosan rákötöttek a hátukra, mellükre, hasukra, a kicsik szájába zsidó sábesz deklit (kerek sapka) tömtek és széles ragasztó szalaggal leragasztották a szemüket, szájukat, hogy ne tudjanak kiabálni vagy sírni.
Ha Chen rabbinak a hosszú ideig tartó kínzások alatt el kellett mennie, akkor részletes írásbeli utasítást adott az “édesanyának,” hogy távollétében milyen módon és meddig folytassák a kínzást. A környékbeli lakók tudtak a kínzásokról, látták, hallották hogy mi történik a házban, de nem szóltak senkinek, mert “egy régi, megszokott zsidó szokásról van szó, a Sátánt valahogy ki kell űzni belőlük”.
Az ügyről beszámoló sajtójelentésekből kiderül, hogy ezeken kívül más módszerekkel is igyekeztek a gyerekekből kiűzni a rossz sátáni szellemet, de a többi kínzási módszerről eddig még nem számoltak be a jelentések. A szörnyű kínzások hatására a három éves kislány idén márciusban örökre megnyomorodott, eszméletét vesztette, kómában, mesterséges lélegeztetés és etetés mellett agyhalott állapotban fekszik egy jeruzsálemi kórházban. Az orvosok szerint olyan súlyos csonttöréseket, fej- és agysérüléseket okoztak neki, hogy eszméletre térésére, vagy bármilyen fokú felépülésére nincs remény. A másik gyerek hollétéről és jelenlegi állapotáról nem esett szó a tudósításokban.
Chen rabbi Kanadába vagy az Egyesült Államokba szökött a felelősségre vonás elől. Efraim Zuroff, (a new yorki születésű Zuroff úr a jeruzsálemi Hebrew Egyetemen végzett holokauszt szakon, ez a legmagasabb iskolai végzettsége) a hazánkban is nagy tiszteletnek örvendő és méltán népszerű Simon Wiesenthal Center vezetője eddig még nem követelte a washingtoni vagy az ottawai kormánytól a szadista rabbi kiadatását és bíróság előtti felelősségre vonását.
(Jack Corn - Szent Korona Rádió) ◙
Na kezdjük a lényeggel. Szimpatizálok a nemzeti-szocialista világnézettel.
Nem vagyok "náci".
Eddig követhető voltam?
Ami 1933 és 1945 között Németországban az uralkodó politikai világnézet volt; bőven van benne értékelni való és hasznosítható mai világunkban is.
Az amit ma "nácinak" nevez a nagy többség;az nem én vagyok,nem is tudnék vele azonosulni.
NEM akarok népeket válogatás nélkül kiírtani,mégha indulatból néha ezt is mondom.
NEM gyűlölök csípőböl egy embert,mert tudom róla,hogy zsidó származású.Nekem a tettek beszélnek.
A cigányokkal sokkal sokkal előitéletesebb vagyok,de azthiszem; EZ ÉRTHETŐ.
De ha elém áll egy cigány és nem akar pofán rúgni,nem szól be a szőke hajamért és még beszélni is tud;nem fogom lenézni,megvetni,sőt. Van jelenleg is cigány munkatársam és jó viszonyban vagyunk.Ennyi.
Még mi is volt...Jah,igen. Szerintetek - kedves X és Y,akinek ez az írás főleg szól - a "náci" ideológia szerint az öcsémet lelőnék vagy elvinnék "haláltáborba".
Nos,nílván többet tudtok a "náci" (de rühellem ezt a gúnyszót) ideológiáról mint én,azért megmondom,hogy szerintem nem bántaná őt senki.
És nem szégyellem.Az öcsém autista.
Ezúton szeretnék minden bajtársat megkérni,aki idetéved,hogy írja meg,mi erről a véleménye.Azt akarom,hogy végre minden ismerősöm láthassa;nem vagytok véresszájú gyilkosok,ahogy én sem.
Tehát akkor a kérdések amikre választ szeretnék kapni:
-Szimpatizálz a szélsőjobbal?
-Ha valakiről tudod,hogy zsidó származású,csípőből megveted?
-Ki akarsz írtani minden más fajt a Föld színéről?
-Megölnél minden születési rendellenességgel születő embert?
Tudom...Nevetségesek a kérdések.De kérlek írjátok meg Ti is,hogy nevetségesek...hogy végre családi béke lehessen.Köszi
Azt hittem,hogy a tegnap éjjelem is unalmasan fog telni,de tévedtem. Épp az éjszakai buszon zötykölődtem, mikor érdekes jelenségre lettem figyelmes. Egy fazont láttam, aki nagy hévvel és lelkesen,de annál kevésbbé hatékonyan tépett egy hatalmas SZDSZ "szocializmus 2008" típusú plakátot.
Először csak ki akartam kiabálni a busz ablakán,hogy:
-Csak így tovább!
De aztán épp a közelben volt egy buszmegálló és éreztem; részesévé kell válnom az eseménynek.Oda futottam az emberkéhez és megkérdeztem:
-Segíthetek?
-Éreztem,hogy jönni fog valaki! Egyszerűen tudtam! Persze! Tartsd ezt a faágat,én meg feljebb mászom!
A fazon fel volt szerelkezve egy bazi nagy farönkkel és néhány sörrel is. Később bemutatkoztunk egymásnak, kis szünetet tartottunk,elmentük sörözni,közben megtudhattam,hogy ő megtért,mert megidézte a Sátánt,meghogy zsidó,de jobban szereti a hazáját,mint sokan mások,hogy SZDSZ-es volt,de rohadtul csalódott bennük és szerinte azok lesznek a legnagyobb ellenségek,akik csalódnak abban amiben hittek.Mondjuk ebben egyetértek vele.
Szóval megtudhattam,hogy kissé bolond a pasas,de szimpi volt.Aztán elkisért az éjszakai buszon és láttunk még egy szadeszes plakátot.Tudtuk mi a kötelességünk.Leszálltunk és tanulmányoztuk az ellenséget: ez nem hétköznapi óriásplakát volt.Elektromos motor forgatta körbe a hirdetéseket rajta,amiből kettő autó-reklám volt és a vörös csillagos szarság.
A fazon egyből beugrott a ház udvarára és elkezdte rugdosni az elektromos dobozt,ami vezérelte a plakátot...Én mondtam,hogy mindenki ki fog jönni,de már túl részeg volt...Arrébb mentem úgy 50 métert,fütyörésztem,de közben láttam,ahogy leállt a gépezet,kihunyt a fény és egy autóreklámon stabilizálódott a kép.
Ő meg elkezdett óbégatni félájultan,hogy nem tud kimászni...Valahogy kirángattam és aztán betértünk a non-stop kiskocsmába,ami ott volt egy köpésre.
Ott lett aztán igazi parti az estéből! Találtunk benn egy öregurat és a pultos-asszonyt,akiknek büszkén meséltük a történteket...Az öregúr elém ugrott és szoros kézfogások között gratulált...Aztán meghívott minket három vodkára,miközben mesélt hányattatott életéről.
Igyekeztem figyelni,de egyre viccesebb volt minden:) Aztán valahogy elkeveredtem az anyámék lakásáig.
Tanulságos este volt,főleg a kisfickó,akivel egész érdekeset beszélgettem.
Még visszatérek rá,ha lesz időm.
Se időm,se energiám most sajnos a mai eseményekről cikket írni,de egyetértek Molnárgörény kapcsolódó írásával.
Vicces ez a Burger Király. Bevallom őszintén,igen,most ott dolgozom.Ennek két oka van.Könnyű bejutni,és szeretem a kajájukat.
De nem erről akartam mesélni,hanem,hogy milyen érdekesen kezelik az újonnan érkezett munkavállalóikat.Én konkrétan egy pesti éttermükben jelentkeztem,méghozzá délutáni műszakra,aminek nagyon örültek is,meg minden; mondta a munkavezető,hogy igen igen! Jöjjek csak délutánra,mert alig van délutánosuk! Elintéztem a papírokat cirka 1 hét alatt, visszamentem, és már egy másik vezető fogadott, egy hatalmas kövér gonosz nőstény-bálna, aki kijelentette, hogy én nem kellek oda, mert hogy gondolom, hogy csak délután akarok jönni, neki ilyen emberek nem kellenek ide, menjek a Váci úti étterembe.Huh, hát jó, én se bántam,hogy nem ott fogok dolgozni,bár...Ekkor már eléggé elment a kedvem az egésztől. Úgy éreztem, nem ez az, amire szükségem van; hogy úgy bánjanak velem mint egy darab hmm... csokis bralinéval.A Váci útra dolgozni meg pláne nem volt kedvem menni,főleg, hogy "budai érdekeltségü" vagyok:).Kóboroltam a városban és gondolkoztam, mitévő legyek,mikor is épp elsétáltam egy éttermük mellett,ami számomra szimpatikus helyen állott...Gondoltam egyet és bementem.Ott volt is nagy öröm,mert kevesen voltak és még a papírjaimmal se kellett időt tölteni,mert már megvoltak ugyebár.Telefonálgattak a pesti étterembe a bálnának,meg a munkáltató irodámba, és fel is vettek.
Volt "orientáció" meg mindenféle vicces dolgok,de főleg a mai,első munkanapom volt kemény.
14:30-kor kezdtem és 23:00-ig voltam beosztva. Arra gondoltam, hogy végülis csak munka, és biztos ki lehet bírni,de nem így volt. Az első órában még nagy hévvel pakoltam a paradicsomokat meg a krumplis zsákokat.A második órában már szolidabban.A harmadik órában csúcsidő volt, és ezerrel kellett sütnöm a húsokat. Ha nem sütöttem ma legalább 200, azaz kétszáz hamburgert,akkor egyet se,és nem túlzok.A negyedik órában kezdtem szédelegni és elveszíteni a reményt.Úgy éreztem, hogy én ott meg fogok halni, de minimum intenzív osztály vagy hasonlók. Aztán elmehettem enni meg pihenni...20 percet.Jah,és tudjátok,mit jelent az,amivel reklámozzák magukat,hogy idézem: INGYENES ÉTKEZÉS DOLGOZÓINKNAK!
Egy kis papírtasakos krumplit, egy sajtburgert, és egy kis üditőt. Vagy lehet vegetáriánus szendvicset kérni ami jó nagy és van benne minden,kivéve hús.Ezt egy olyan apró trükkel lehet megoldani,hogy veszel bele egy húst féláron, azaz 50 forintért (mert féláron vásárolhatunk ott,mint munkatársak) és akkor olyan mintha lenne egy whoppered. Ez szép és jó, de mégse így képzeltem eredetileg.Annyi baj legyen.
Tehát rohamtempóban beabrakoltam az étkemet (még jó,hogy nem volt sok) aztán kimentem az étterem elé egy cigi erejéig.Jól esett szívni egy kis friss levegőt,meg érezni a hideget,(meg a nikotin se jött annyira rosszul) de éreztem, hogy bajok lesznek. Kicsit megfordult a világ, megszédültem.Neki támaszkodtam a falnak,de nem lett jobb,minden forgott körülöttem. Ránéztem a kint lévő órára,még volt 3 percem,annyi idő alatt kell összeszednem magam, jó. Kezdett alakulni a dolog,de fájt a hátam és nagyon reménytelennek éreztem az életet.Még egyszer ennyit le kell húznom ma,hogy fogom bírni?
Akkor még nem is sejtettem,hogy 23:30-ig benn leszek.
Ígyhát mentem a konyhára.Kézmosás,kötény,anyámkínja, vissza a munkába. Csináltam egy sor, szerintem tök fölösleges,ámbár szerfelett fárasztó dolgot,mint:
-húsok és burritok megszámolása egyesével, majd visszapakolása ugyanoda;
-olyan zsíros-olajos edények miriádjainak tisztára sikálása, amiket úgyis vissza basznak a zsírba pár óra múlva;
-tiszta edények miriádjainak sikálása,amikben úgyis csak salátát és paradicsomot tartanak.
Persze voltak egészen szimpatikus feladatok is.A kedvencem az volt,mikor paradicsomokat csumáztam végeláthatatlan, és aztán gyönyörű szép sorokba rendezgethettem őket, miközben pakoltam a ládákba.
A kollégák legalább szimpatikusak és kedvesek voltak. Bár volt néhány kellemetlen megjegyzés,de mentségére legyen az illetőnek, hogy nem tudta, miről beszél és kinek.
Megtudtam pl. hogy minden kormány lop,de ez a kormány legalább beismeri.
Vagy pl. hogy azok a hülye tüntetők akik kocsikat borogattak, meg mentek mindig a térre ahelyett,hogy dolgoznának, azt se tudják mint jelent a piros fehér csíkos zászló.
Meg még megtudtam azt is,hogy múlthéten munkatársaim mentek bulizni, de beléjük kötöttek a kopaszok, de mikor látták, hogy ők húszan vannak, egyből befogták a szájukat...
Hát igen. Barátom, ha sejtenéd, kinek magyaráztad a nézeteidet a tüntetőkről meg a "csíkos" zászlókról meglepődnél.
Első kérdés felém egyébként az volt,hogy: -rocker vagy?
Mondtam,hogy olyasmi, mert tudtam, hogy nagyon megzavarná őket,ha a bakancs és a hosszú haj ellenére azt mondanám, nem vallom magam egy stílus képviselőjének sem,csak a végletekig nemzeti érzelműnek.
Na de ott tartottam,hogy úgyéreztem,nem bírom továb.Aztán kb. a hatodik bent töltött óra után átestem a holt-ponton és kataton gépként felváltva mosogattam és sütöttem a húsokat.Aztán már 7 órája benn voltam.Aztán már 7 órája és 5 perce.És aztán 7 órája,5 perce és 30 másodperce.Mondanom se kell,az idő megállni látszott.Az utolsó órában már "csak" takarítani kellett,időközben be is zártunk, és lehetett enni egy kis maradék krumplit plusz ihattam amennyi belém fért a cukros lötyikből.És aztán vége lett.Átöltöztem,együtt villamosoztam egy darabon a sráccal aki rendes gyerek(csak a politikáról ne kelljen vele beszélnem),utaztam az éjszakai buszon punkok és maffiozó gorillák társaságában,és a nap fénypontja volt,mikor a nyugodt környékünkön végre leugorhattam a buszról és úgy gyújthattam rá egy szál cigarettára, hogy nem éreztem magam űzött vadként.
Hát ilyen volt az első napom.Most itt ülök, éjjel 2:32 az idő,és holnap 15:00-kor kezdek,szóval csipkednem kell magam az alvással.
De legalább egyvalamiben biztos vagyok már.Így nem akarok élni.
UI: közben megvolt az idei Becsület Napja rendezvény,amiről sajnos lecsúsztam mindenféle munkaügyek miatt,de azért mellékelek pár fotót róla,amit erről-arról halásztam a neten.
"Névtelen katona sírja"
Hiába,azért ez szép.
És itt vannak a szerencsétlen droid-idióták,akik megint bizonyítottak:
Ez itt a "tiltakozókról" egy fotó.
Ezek komolyan kimentek az igazi (hangsúlyozom,IGAZI) újnyilasok és nemzeti-szocialisták közé és ott feszítettek tarkóra tett kézzel,sárga csillaggal...Most komolyan,legközelebb tényleg nyissátok már magatokra a csapot is!
{{A képet és a bombagyár-idézetet is Arielle kolleginától loptam,de remélem megbocsájt.De erről nekem se juthatott eszembe más;)}}
Nos.
Az elmúlt 3 hétben sokminden történt, el is fogom mesélni, most csak annyit írnék,hogy sikerült megállapodnom egy helyen ahol mindent megkapok, épp munkát keresek, és igyekszem önnálló életteret felállítani. Hamarosan (péntektől) újra lesz internet hozzáférésem is, és osztom majd az észt megint:)
Addig is Szebb Jövőt!