Vicces ez a Burger Király. Bevallom őszintén,igen,most ott dolgozom.Ennek két oka van.Könnyű bejutni,és szeretem a kajájukat.
De nem erről akartam mesélni,hanem,hogy milyen érdekesen kezelik az újonnan érkezett munkavállalóikat.Én konkrétan egy pesti éttermükben jelentkeztem,méghozzá délutáni műszakra,aminek nagyon örültek is,meg minden; mondta a munkavezető,hogy igen igen! Jöjjek csak délutánra,mert alig van délutánosuk! Elintéztem a papírokat cirka 1 hét alatt, visszamentem, és már egy másik vezető fogadott, egy hatalmas kövér gonosz nőstény-bálna, aki kijelentette, hogy én nem kellek oda, mert hogy gondolom, hogy csak délután akarok jönni, neki ilyen emberek nem kellenek ide, menjek a Váci úti étterembe.Huh, hát jó, én se bántam,hogy nem ott fogok dolgozni,bár...Ekkor már eléggé elment a kedvem az egésztől. Úgy éreztem, nem ez az, amire szükségem van; hogy úgy bánjanak velem mint egy darab hmm... csokis bralinéval.A Váci útra dolgozni meg pláne nem volt kedvem menni,főleg, hogy "budai érdekeltségü" vagyok:).Kóboroltam a városban és gondolkoztam, mitévő legyek,mikor is épp elsétáltam egy éttermük mellett,ami számomra szimpatikus helyen állott...Gondoltam egyet és bementem.Ott volt is nagy öröm,mert kevesen voltak és még a papírjaimmal se kellett időt tölteni,mert már megvoltak ugyebár.Telefonálgattak a pesti étterembe a bálnának,meg a munkáltató irodámba, és fel is vettek.
Volt "orientáció" meg mindenféle vicces dolgok,de főleg a mai,első munkanapom volt kemény.
14:30-kor kezdtem és 23:00-ig voltam beosztva. Arra gondoltam, hogy végülis csak munka, és biztos ki lehet bírni,de nem így volt. Az első órában még nagy hévvel pakoltam a paradicsomokat meg a krumplis zsákokat.A második órában már szolidabban.A harmadik órában csúcsidő volt, és ezerrel kellett sütnöm a húsokat. Ha nem sütöttem ma legalább 200, azaz kétszáz hamburgert,akkor egyet se,és nem túlzok.A negyedik órában kezdtem szédelegni és elveszíteni a reményt.Úgy éreztem, hogy én ott meg fogok halni, de minimum intenzív osztály vagy hasonlók. Aztán elmehettem enni meg pihenni...20 percet.Jah,és tudjátok,mit jelent az,amivel reklámozzák magukat,hogy idézem: INGYENES ÉTKEZÉS DOLGOZÓINKNAK!
Egy kis papírtasakos krumplit, egy sajtburgert, és egy kis üditőt. Vagy lehet vegetáriánus szendvicset kérni ami jó nagy és van benne minden,kivéve hús.Ezt egy olyan apró trükkel lehet megoldani,hogy veszel bele egy húst féláron, azaz 50 forintért (mert féláron vásárolhatunk ott,mint munkatársak) és akkor olyan mintha lenne egy whoppered. Ez szép és jó, de mégse így képzeltem eredetileg.Annyi baj legyen.
Tehát rohamtempóban beabrakoltam az étkemet (még jó,hogy nem volt sok) aztán kimentem az étterem elé egy cigi erejéig.Jól esett szívni egy kis friss levegőt,meg érezni a hideget,(meg a nikotin se jött annyira rosszul) de éreztem, hogy bajok lesznek. Kicsit megfordult a világ, megszédültem.Neki támaszkodtam a falnak,de nem lett jobb,minden forgott körülöttem. Ránéztem a kint lévő órára,még volt 3 percem,annyi idő alatt kell összeszednem magam, jó. Kezdett alakulni a dolog,de fájt a hátam és nagyon reménytelennek éreztem az életet.Még egyszer ennyit le kell húznom ma,hogy fogom bírni?
Akkor még nem is sejtettem,hogy 23:30-ig benn leszek.
Ígyhát mentem a konyhára.Kézmosás,kötény,anyámkínja, vissza a munkába. Csináltam egy sor, szerintem tök fölösleges,ámbár szerfelett fárasztó dolgot,mint:
-húsok és burritok megszámolása egyesével, majd visszapakolása ugyanoda;
-olyan zsíros-olajos edények miriádjainak tisztára sikálása, amiket úgyis vissza basznak a zsírba pár óra múlva;
-tiszta edények miriádjainak sikálása,amikben úgyis csak salátát és paradicsomot tartanak.
Persze voltak egészen szimpatikus feladatok is.A kedvencem az volt,mikor paradicsomokat csumáztam végeláthatatlan, és aztán gyönyörű szép sorokba rendezgethettem őket, miközben pakoltam a ládákba.
A kollégák legalább szimpatikusak és kedvesek voltak. Bár volt néhány kellemetlen megjegyzés,de mentségére legyen az illetőnek, hogy nem tudta, miről beszél és kinek.
Megtudtam pl. hogy minden kormány lop,de ez a kormány legalább beismeri.
Vagy pl. hogy azok a hülye tüntetők akik kocsikat borogattak, meg mentek mindig a térre ahelyett,hogy dolgoznának, azt se tudják mint jelent a piros fehér csíkos zászló.
Meg még megtudtam azt is,hogy múlthéten munkatársaim mentek bulizni, de beléjük kötöttek a kopaszok, de mikor látták, hogy ők húszan vannak, egyből befogták a szájukat...
Hát igen. Barátom, ha sejtenéd, kinek magyaráztad a nézeteidet a tüntetőkről meg a "csíkos" zászlókról meglepődnél.
Első kérdés felém egyébként az volt,hogy: -rocker vagy?
Mondtam,hogy olyasmi, mert tudtam, hogy nagyon megzavarná őket,ha a bakancs és a hosszú haj ellenére azt mondanám, nem vallom magam egy stílus képviselőjének sem,csak a végletekig nemzeti érzelműnek.
Na de ott tartottam,hogy úgyéreztem,nem bírom továb.Aztán kb. a hatodik bent töltött óra után átestem a holt-ponton és kataton gépként felváltva mosogattam és sütöttem a húsokat.Aztán már 7 órája benn voltam.Aztán már 7 órája és 5 perce.És aztán 7 órája,5 perce és 30 másodperce.Mondanom se kell,az idő megállni látszott.Az utolsó órában már "csak" takarítani kellett,időközben be is zártunk, és lehetett enni egy kis maradék krumplit plusz ihattam amennyi belém fért a cukros lötyikből.És aztán vége lett.Átöltöztem,együtt villamosoztam egy darabon a sráccal aki rendes gyerek(csak a politikáról ne kelljen vele beszélnem),utaztam az éjszakai buszon punkok és maffiozó gorillák társaságában,és a nap fénypontja volt,mikor a nyugodt környékünkön végre leugorhattam a buszról és úgy gyújthattam rá egy szál cigarettára, hogy nem éreztem magam űzött vadként.
Hát ilyen volt az első napom.Most itt ülök, éjjel 2:32 az idő,és holnap 15:00-kor kezdek,szóval csipkednem kell magam az alvással.
De legalább egyvalamiben biztos vagyok már.Így nem akarok élni.
UI: közben megvolt az idei Becsület Napja rendezvény,amiről sajnos lecsúsztam mindenféle munkaügyek miatt,de azért mellékelek pár fotót róla,amit erről-arról halásztam a neten.
"Névtelen katona sírja"
Hiába,azért ez szép.
És itt vannak a szerencsétlen droid-idióták,akik megint bizonyítottak:
Ez itt a "tiltakozókról" egy fotó.
Ezek komolyan kimentek az igazi (hangsúlyozom,IGAZI) újnyilasok és nemzeti-szocialisták közé és ott feszítettek tarkóra tett kézzel,sárga csillaggal...Most komolyan,legközelebb tényleg nyissátok már magatokra a csapot is!
{{A képet és a bombagyár-idézetet is Arielle kolleginától loptam,de remélem megbocsájt.De erről nekem se juthatott eszembe más;)}}
